Legyen szó komplett cégek felvásárlásáról, cégeladásról (EXIT), üzletrész eladásáról és vételről, vagy akár befektetésről a kérdés, ami mind eladó, mind vevő/befektető oldalról elsőként felmerül: Mennyit ér a vállalat, mennyi az üzletrész értéke, amely a vételár alapját fogja képezni?
Szintén egyre gyakrabban előforduló igény mutatkozik a vállalatérték megállapítására peres eljárások esetében jogviták eldöntésére (magánszakértői és igazságügyi szakértői vélemény elkészítése keretében), illetve büntetőeljárások során a cég/üzletrész, mint vagyonelem (vagyonelkobzás, vagy polgári jogi igény alapjául szolgáló vagyon) értékének megállapítására.
A fentieken túl a felgyorsult globalizáció, a folyamatos fejlődés és változás a vállalatok menedzsmentjét is kihívások elé állítja, akiknek a munkájához nem elég a múltbeli gazdálkodási adatokra hagyatkozni, a vállalat jövőben várható teljesítményét is mérni kell a megfelelő tervezéshez.
A fenti kérdésre a vállalatértékelés területe adhatja meg a választ, ami azonban közel sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre hangzik
A vállalatértékelést két irányból lehet megközelíteni: múlt és a jövő. A cégértékelés tehát történhet historikus adatok, valamint a következő időszak tervszámai alapján is.
Sokan úgy gondolják, hogy a cégük értékét az abban lévő eszközök értéke jelenti (vagyonérték koncepció), amely nem teljesen hibás megközelítés, azonban közel sem biztos, hogy reálisan tükrözi a vállalat valós értékét. A könyv szerinti értéknél sokkal fontosabb kérdés, hogy a meglévő eszközökkel, immateriális javakkal mekkora bevételt, annál is inkább mekkora profitot tud termelni az adott vállalat.
A vállalatérték nem kizárólag pénzügyi adatoktól függ, hanem olyan nehezen számszerűsíthető szempontoktól is, mint például a kidolgozott és letisztult stratégia, a management felkészültsége, a kiépített üzleti kapcsolatok, illetve a munkavállalók tudása, a humán tőke és a vállalat piaci pozíciója.
Az utóbbi időszakban – elsősorban tőzsdei cégek esetében – felértékelődött továbbá az ESG szerepe is a vállalatérték megállapításában, amely fenntarthatósági szempontrendszer egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a jövő vállalatainak az életében mind a vállalat értéke, mind a befektetői döntéshozatal terén.
A felsorolt szempontok mind befolyásolják a vállalat jövőbeli jövedelemtermelő képességét, ezáltal befolyásolja a vállalatértéket is.
Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a vállalatértékelés nem egy egzakt tudomány, nem lehet forintra pontosan megmondani, hogy mennyit is ér egy vállalat. A cégérték megállapítása során számos szempont kerül értékelésre, amely alapján nagyságrendileg megbecsülhető a vállalatérték, a szakértő pedig egy értéksávot határoz meg, amely már tárgyalási alapként szolgálhat a felek között.
A cégérték kiszámítására többféle módszer is létezik, a különböző módszertanok pedig eltérő értékfogalmakat határoznak meg. Azt, hogy mely eljárást alkalmazzuk, azt a vállalatértékelés célja, illetve az értékelés feltételei határozzák meg.
A legegyszerűbben megfogható értékelési módszertan a cég könyv szerinti értékének meghatározása, amely egyfajta vagyonérték koncepció szerint közelíti meg a vállalat értékét és a mérlegben szereplő adatokat veszi alapul. A könyv szerinti érték – néhány kivételtől eltekintve – azonban elsősorban minimum értékként vehető figyelembe, ugyanis a könyv szerinti érték az esetek többségében jelentősen alulértékelheti a cég valós értékét. Hogy csak egy kifogásolható pontot említsünk meg, a könyv szerinti értékelési módszertan nem veszi figyelembe a vállalat jövedelemtermelő képességét, amely talán a legfontosabb ellenérv a vagyonérték alapú eljárással szemben, egyben érv a hozamalapú módszertanok mellett.
Kivételek tehát itt is léteznek: a könyv szerinti, vagy ahogy a szakirodalom nevezi, vagyonalapú érték mérvadó lehet, amennyiben a hozamalapú értékelés nem jöhet számításba, így különösen, ha a vállalat felszámolása a cél és az értékelés célja ezen eredményhez kapcsolódik. Ebben az esetben a hozamalapú értékelési módszerek alkalmazása kerül elsők között kizárásra.
Cégértékelés során alkalmazott egyik jellemző hozamalapú modell a diszkontált cash flow alapú értékelés, vagy közismertebb néven DCF módszer, amely a cég jövedelemtermelő képessége alapján határozza meg a vállalatértéket.
A DCF módszerrel történő vállalatértékelés során a jövőbeli pénzáramok diszkontálásával számítjuk ki a jelenlegi értéket. A diszkontálás során alkalmazott diszkontfaktor pedig a cég tulajdonságai, a kockázati tényezők és különösen a tulajdonosok által elvárt hozam figyelembe vételével kerül meghatározásra.
A DCF módszertan mellett talán leggyakrabban alkalmazott modell a szorzószámos vállalatértékelés, amely a cégértékhez korábbi pénzügyi mutatókat, illetve benchmarkokat vesz figyelembe.
A pénzügyi adatokat figyelembe vevő szorzószámok az alábbiak lehetnek:
- Eredmény alapú (P/E, EV/EBIT, EV/EBITDA)
- Árbevétel alapú (P/S)
- Könyv szerinti érték alapú (P/BV)
Fontos, hogy az adott iparághoz viszonyítsuk cégünket, ugyanis a pénzügyi mutatók egyes cégek esetében jelentősen eltérhetnek egymástól annak függvényében, hogy milyen iparágban végez tevékenységet és melyik piacon működik, továbbá a vállalat mérete is befolyásoló tényező lehet.
Bizonyos esetekben, jellemzően a vállalat, vagy az üzletrész egyedi tulajdonsága miatt szükséges lehet diszkontok alkalmazására, így beszélhetünk korlátozott értékesíthetőségi diszkontról (DLOM), illetve kisebbségi diszkontról (DLOC).
Tőzsdén jegyzett cégek esetében beszélhetünk piaci értékelésről, amelynek során a nyilvános pénzügyi adatokat és abból számított piaci kapitalizációt vehetjük alapul cégünk értékének becsléséhez.
A cégérték számításának mélységében is különbséget kell tennünk, annak függvényében, hogy mi is a célja az értékelésnek. Eszerint lehet átfogó vizsgálat nélküli cégérték becslés, pontos cégérték/értéksáv számítás, vagy átfogó cégértékelés.
Egy átfogó vállalatértékelés részét képezi az érintett cég részletes pénzügyi elemzése, amelynek során historikus adatok alapján elemezzük a vállalat mérlegét, eredménykimutatását, cash-flow kimutatását, továbbá megvizsgáljuk a cég pénzügyi mutatóit, így elsődlegesen az eszközök és tőke szerkezetét, likviditást, profitabilitást, valamint tőzsdei cégek esetén a tőkepiaci mutatókat. Az elemzés során megfogalmazott javaslatok elősegíthetik a vállalkozás versenyképességét és eredményességét.
Cégelemzési szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat.
Cégértékelés menete, jelentés tartalma
Az értékelés minden esetben személyes konzultációval kezdődik, amelynek során a tanácsadó felméri az ügyfél igényeit, céljait, megismeri a céget. Ezt követően kerülhet sor a konkrét feladat meghatározására és az ahhoz szükséges adatok beszerzésére.
A cégértékelésről jelentést készítünk, amely tartalmazza a megbízás részleteit és az előzményeket, az értékelés során alkalmazott módszertanok hátterét, az értékelendő vállalat bemutatását, STEEPLE analízist,, historikus gazdálkodási adatok pénzügyi elemzését, a vállalatértékelés levezetését és meghatározását, majd az összegzést és végkövetkeztetést.
A vállalatértékelésről készített jelentésünket – a „szakmaiságot” megtartva – úgy készítjük el, hogy akár egy közgazdasági végzettséggel nem rendelkező érdekelt is tisztában legyen azzal, hogy a becsült vállalatérték milyen szempontok alapján került meghatározásra.
