Legyen szó komplett cégek egyesüléséről vagy felvásárlásáról (M&A ügyletek), cégeladásról (EXIT), üzletrész eladásról és vételről, vagy akár tőkebevonásról/befektetésről a kérdés, ami mind eladó, mind vevő/befektető oldalról elsőként felmerül: Mennyit ér a vállalat, mennyi az üzletrész értéke, amely a vételár alapját fogja képezni?
Szintén egyre gyakrabban előforduló igény mutatkozik a vállalatérték megállapítására peres eljárások esetében jogviták eldöntésére, illetve büntetőeljárások során a cég/üzletrész, mint vagyonelem (vagyonelkobzás, vagy polgári jogi igény alapjául szolgáló vagyon) értékének megállapítására.
A fentieken túl a felgyorsult globalizáció, a folyamatos fejlődés és változás a vállalatok menedzsmentjét is kihívások elé állítja. A menedzsment a munkájához nem elég a múltbeli gazdálkodási adatokra hagyatkozni, a vállalat jövőben várható teljesítményét is mérni kell a megfelelő tervezéshez. A jövőbeli üzleti döntések meghozatalához, döntéstámogatási céllal tehát szintén indokolt a tulajdonosi cégértékelés, hogy az érdekeltek tiszta képet kapjanak a vállalat pénzügy állapotáról és nyomon tudják követni a vállalkozásuk fejlődését.
A vállalatot irányító menedzsment motiválására a tulajdonosok által alkalmazott módszer sokszor a teljesítményen alapuló javadalmazás. A menedzsment javadalmazási politikájának kialakításához azonban elengedhetetlen a vállalat pénzügyi helyzetét, valamint a vállalat értékét is meghatározó pénzügyi mutatóit ismerni és azok változásait követni. A cégértékelés magába foglalja a cég komplex pénzügyi elemzését, amelynek során átfogó képet kapunk a vállalat aktuális pénzügyi helyzetéről. Az elemzés során kidolgozott pénzügyi mutatók jövőbeli változásai pontosan követhetők, ami eszközként szolgál a menedzsment hatékonyságának méréséhez és alapot ad a javadalmazási politika érvényesítéséhez.
Bármelyik tranzakciós cél is fogalmazódik meg, fontos, hogy a tulajdonos tisztában legyen a cégének a piaci értékével. Erre a kérdésre pedig a vállalatértékelés területe adhatja meg a választ, ami azonban közel sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre hangzik.
A vállalatértékelést két irányból lehet megközelíteni: múlt és a jövő. A cégértékelés tehát történhet historikus adatok, valamint a következő időszak tervszámai alapján is.
Sokan úgy gondolják, hogy a cégük értékét az abban lévő eszközök értéke jelenti (vagyonérték koncepció), amely nem teljesen hibás megközelítés, azonban közel sem biztos, hogy reálisan tükrözi a vállalat valós értékét. A könyv szerinti értéknél sokkal fontosabb kérdés, hogy a meglévő eszközökkel, immateriális javakkal mekkora bevételt, annál is inkább mekkora profitot tud termelni az adott vállalat.
A vállalatérték nem kizárólag pénzügyi adatoktól függ, hanem olyan nehezen számszerűsíthető szempontoktól is, mint például a kidolgozott és letisztult stratégia, a management felkészültsége, a kiépített üzleti kapcsolatok, illetve a munkavállalók tudása, a humán tőke és a vállalat piaci pozíciója.
Az utóbbi időszakban – elsősorban tőzsdei cégek esetében – felértékelődött továbbá az ESG szerepe is a vállalatérték megállapításában, amely fenntarthatósági szempontrendszer egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a jövő vállalatainak az életében mind a vállalat értéke, mind a befektetői döntéshozatal terén.
A felsorolt szempontok mind befolyásolják a vállalat jövőbeli jövedelemtermelő képességét, ezáltal befolyásolja a vállalatértéket is.
Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a vállalatértékelés nem egy egzakt tudomány, nem lehet forintra pontosan megmondani, hogy mennyit is ér egy vállalat. Nincs olyan módszertan, amely 100% objektivitással képes meghatározni a cég értékét. Ezért is fontos, hogy az értékeléshez külső, független szakértőt vonjunk be, aki rendszerben látja a cég pénzügyi és gazdasági helyzetét és képes felismerni a cég értékvezérlő paramétereit, majd ennek megfelelően, többféle módszertant alkalmazva végzi el az értékelést. A cégérték megállapítása során tehát számos szempont kerül figyelembe vételre, majd a szakértő egy értéksávot határoz meg, amely már tárgyalási alapként szolgálhat a felek között.
A cégérték kiszámítására többféle módszer is létezik, a különböző módszertanok pedig eltérő értékfogalmakat határoznak meg. Azt, hogy mely eljárást alkalmazzuk, azt a vállalatértékelés célja, illetve az értékelés feltételei határozzák meg.
A legegyszerűbben megfogható értékelési módszertan a cég könyv szerinti értékének meghatározása, amely egyfajta vagyonérték koncepció szerint közelíti meg a vállalat értékét és a mérlegben szereplő adatokat veszi alapul. A könyv szerinti érték – néhány kivételtől eltekintve – azonban elsősorban minimum értékként vehető figyelembe, ugyanis a könyv szerinti érték az esetek többségében jelentősen alulértékelheti a cég valós értékét. Hogy csak egy kifogásolható pontot említsünk meg, a könyv szerinti értékelési módszertan nem veszi figyelembe a vállalat jövedelemtermelő képességét, amely talán a legfontosabb ellenérv a vagyonérték alapú eljárással szemben, egyben érv a hozamalapú módszertanok mellett.
Kivételek tehát itt is léteznek: a könyv szerinti, vagy ahogy a szakirodalom nevezi, vagyonalapú érték mérvadó lehet, amennyiben a hozamalapú értékelés nem jöhet számításba, így különösen, ha a vállalat felszámolása a cél és az értékelés célja ezen eredményhez kapcsolódik. Ebben az esetben a hozamalapú értékelési módszerek alkalmazása kerül elsők között kizárásra.
Cégértékelés során alkalmazott egyik jellemző hozamalapú modell a diszkontált cash flow alapú értékelés, vagy közismertebb néven DCF módszer, amely a cég jövedelemtermelő képessége alapján határozza meg a vállalatértéket.
A DCF módszerrel történő vállalatértékelés során a jövőbeli pénzáramok diszkontálásával számítjuk ki a jelenlegi értéket. A diszkontálás során alkalmazott diszkontfaktor pedig a cég tulajdonságai, a kockázati tényezők és különösen a tulajdonosok által elvárt hozam figyelembe vételével kerül meghatározásra.
A DCF módszertan mellett talán leggyakrabban alkalmazott modell a szorzószámos vállalatértékelés, amely a cégértékhez korábbi pénzügyi mutatókat, illetve benchmarkokat vesz figyelembe.
A pénzügyi adatokat figyelembe vevő szorzószámok az alábbiak lehetnek:
- Eredmény alapú (P/E, EV/EBIT, EV/EBITDA)
- Árbevétel alapú (P/S)
- Könyv szerinti érték alapú (P/BV)
Fontos, hogy az adott iparághoz viszonyítsuk cégünket, ugyanis a pénzügyi mutatók egyes cégek esetében jelentősen eltérhetnek egymástól annak függvényében, hogy milyen iparágban végez tevékenységet és melyik piacon működik, továbbá a vállalat mérete is befolyásoló tényező lehet.
Bizonyos esetekben, jellemzően a vállalat, vagy az üzletrész egyedi tulajdonsága miatt szükséges lehet diszkontok alkalmazására, így beszélhetünk korlátozott értékesíthetőségi diszkontról (DLOM), illetve kisebbségi diszkontról (DLOC).
Tőzsdén jegyzett cégek esetében beszélhetünk piaci értékelésről, amelynek során a nyilvános pénzügyi adatokat és abból számított piaci kapitalizációt vehetjük alapul cégünk értékének becsléséhez.
A cégérték számításának mélységében is különbséget kell tennünk, annak függvényében, hogy mi is a célja az értékelésnek. Eszerint lehet átfogó vizsgálat nélküli cégérték becslés, pontos cégérték/értéksáv számítás, vagy átfogó cégértékelés.
Egy átfogó vállalatértékelés részét képezi az érintett cég részletes pénzügyi elemzése, amelynek során historikus adatok alapján elemezzük a vállalat mérlegét, eredménykimutatását, cash-flow kimutatását, továbbá megvizsgáljuk a cég pénzügyi mutatóit, így elsődlegesen az eszközök és tőke szerkezetét, likviditást, profitabilitást, valamint tőzsdei cégek esetén a tőkepiaci mutatókat. Az elemzés során megfogalmazott javaslatok elősegíthetik a vállalkozás versenyképességét és eredményességét.
Cégelemzési szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat.
Cégértékelés menete, jelentés tartalma
Az értékelés minden esetben személyes konzultációval kezdődik, amelynek során a tanácsadó felméri az ügyfél igényeit, céljait, megismeri a céget. Ezt követően kerülhet sor a konkrét feladat meghatározására és az ahhoz szükséges adatok beszerzésére.
A cégértékelés során egy komplex pénzügyi elemzés keretében részletes és átfogó képet is adunk a cég pénzügyi helyzetéről és az elmúlt évek dinamikájáról, trendjeiről.
A cégértékelésről jelentést készítünk, amely tartalmazza a megbízás részleteit és az előzményeket, az értékelés során alkalmazott módszertanok hátterét, az értékelendő vállalat bemutatását, STEEPLE analízist,, historikus gazdálkodási adatok pénzügyi elemzését, a vállalatértékelés levezetését és meghatározását, majd az összegzést és végkövetkeztetést.
A vállalatértékelésről készített jelentésünket – a „szakmaiságot” megtartva – úgy készítjük el, hogy akár egy közgazdasági végzettséggel nem rendelkező érdekelt is tisztában legyen azzal, hogy a becsült vállalatérték milyen szempontok alapján került meghatározásra.
Az elkészült jelentés főbb pontjait és megállapításait egy prezentáció keretében ismertetjük az ügyféllel, amelynek során lehetőség van az esetlegesen felmerülő kérdéseket feltenni, tisztázni.
Amennyiben ügyfelünknek igénye merül fel arra, hogy szakértő partnerként támogassuk a cégértékelés alapjául szolgáló tranzakció során, úgy tanácsadóként részt veszünk megbízónk oldalán a teljes folyamatban.
