Vállalatértékelés

Vállalatértékelés

Üzletrészvásárlások, cégek eladása (EXIT), illetve cégek vétele során elsőként merül fel a kérdés mind eladói, mind vevői oldalról, hogy mekkora az a cégérték, amely a vételár alapját fogja képezni.

A vállalatértékelést két irányból lehet megközelíteni: múlt és a jövő. A cégértékelés tehát történhet historikus adatok, valamint a következő időszak tervszámai alapján is, utóbbi esetben javasolt pénzügyi terv elkészítése, amely meghatározza a megvalósítandó terveket, elvárt hozam mértékét.

Sokan úgy gondolják, hogy a cégük értékét az abban lévő eszközök értéke jelenti, amely nem teljesen hibás megközelítés, azonban közel sem biztos, hogy reálisan tükrözi a vállalat valós értékét. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy a meglévő eszközökkel, immateriális javakkal mekkora bevételt, annál is inkább mekkora profitot tud termelni az adott vállalat.

A vállalatérték nem kizárólag pénzügyi adatoktól függ, hanem olyan nehezen számszerűsíthető szempontoktól is, mint például a kidolgozott és letisztult stratégia, a management felkészültsége, a kiépített üzleti kapcsolatok, illetve a munkavállalók tudása.

Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a vállalatértékelés nem egy egzakt tudomány, nem lehet forintra pontosan megmondani, hogy mennyit is ér egy vállalat. A cégérték megállapítása során számos szempont kerül értékelésre, amely alapján nagyságrendileg megbecsülhető a vállalatérték.

Cégértékelés során alkalmazott egyik jellemző modell a diszkontált cash flow alapú értékelés, vagy közismertebb néven DCF módszer, amely a cég jövőbeli pénztermelő képessége alapján határozza meg a vállalatértéket.

A DCF módszerrel történő vállalatértékelés során a jövőbeli pénzáramok diszkontálásával számítjuk ki a jelenlegi értéket. A diszkontálás során alkalmazott diszkontfaktor pedig a cég tulajdonságai, a kockázati tényezők és különösen a tulajdonosok által elvárt hozam figyelembe vételével kerül meghatározásra.

A DCF modell mellett talán leggyakrabban alkalmazott módszer a szorzószámos vállalatértékelés, amely a cégértékhez a korábbi tranzakciókat veszi figyelembe.

A pénzügyi adatokat figyelembe vevő szorzószámok az alábbiak lehetnek:

  • EBIT/EBITDA alapú
  • Árbevétel alapú
  • Könyv szerinti érték alapú

Fontos, hogy az adott iparághoz viszonyítsuk cégünket, ugyanis a pénzügyi mutatók egyes cégek esetében jelentősen eltérhetnek egymástól annak függvényében, hogy milyen iparágban végez tevékenységet és melyik piacon működik, továbbá a vállalat mérete is befolyásoló tényező lehet.

Tőzsdén jegyzett cégek esetében beszélhetünk piaci értékelésről, amelynek során a nyilvános pénzügyi adatokat és abból számított piaci kapitalizációt vehetjük alapul cégünk értékének becsléséhez.

A cégérték számításának mélységében is különbséget kell tennünk, annak függvényében, hogy mi is a célja az értékelésnek. Eszerint lehet átfogó vizsgálat nélküli cégérték becslés, pontos cégérték számítás, vagy átfogó cégértékelés.

Egy átfogó vállalatértékelés részét képezheti az érintett cég részletes elemzése, amely mentén megfogalmazott javaslatok elősegíthetik a vállalkozás versenyképességét és eredményességét. Cégelemzési szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat.

Cégértékelés menete, jelentés tartalma

Az értékelés minden esetben személyes konzultációval kezdődik, amelynek során a tanácsadó felméri az ügyfél igényeit, céljait, megismeri a céget. Ezt követően kerülhet sor a konkrét feladat meghatározására és az ahhoz szükséges adatok beszerzésére.

A cégértékelésről jelentést készítünk, amely tartalmazza a tanácsadó véleményét, továbbá az ügyfél előzetes igénye esetén a cégérték növelését szolgáló javaslatokat is.

A vállalatértékelésről készített jelentésünket – a „szakmaiságot” megtartva – úgy készítjük el, hogy akár egy közgazdasági végzettséggel nem rendelkező érdekelt is tisztában legyen azzal, hogy a becsült vállalatérték milyen szempontok alapján került meghatározásra.