Az elmúlt időszakban megalkotott EU-s szabályozók törekvése, hogy egységesítse a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkhoz juthat hozzá.

Jelentős összegű állami és magánberuházások szükségesek ahhoz, hogy az EU pénzügyi rendszere fenntarthatóvá váljon és az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és a fenntarthatósági finanszírozásról szóló cselekvési terv sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a pontosabb adatszolgáltatás a vállalatok fenntarthatósági kockázatairól, valamint a vállalatok környezetre és másokra gyakorolt hatásairól, amely perspektíva a kettő lényegességet helyezi előtérbe.

A fenntarthatósági témakör emiatt – a vállalatokat érintően különösen – óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt pár évben, de a java még csak most kezdődik. Óriási hangsúlyt kaptak a fenntarthatósági kérdések – elsősorban EU-s nyomásra -, főleg a nettó zéró kibocsátásra kitűzött célok miatt, amely a vállalatok életét is jelentősen átalakítja.

És itt jön képbe az ESG…

Mi az az ESG?

Az ESG mozaikszó az Environmental (környezeti), a Social (társadalmi), és a Governance (vállalatirányítási) szavak rövidítését jelöli.

Az ESG egy vállalati fenntarthatósági keretrendszer, amelynek a három fő pillére határozza meg, hogy a vállalat mennyire működik fenntarthatóan. A keretrendszer segítségével mérhető és értékelhető a vállalat működésének fenntarthatósága az ESG dimenziók mentén.

E – Környezeti pillér

A környezeti pillér célja különösen a klímavédelem, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás létrehozása és az ökoszisztéma megőrzése.

S – Társadalmi pillér

A társadalmi pillér fókuszában az ember áll a vállalat teljes értékláncában. Ez azt jelenti, hogy a társadalommal való gondoskodás a vállalat munkavállaóin túl a társaság egyéb érdekeltjei számára is vonatkozik, így a beszállítókra, a helyi közösségekre egyaránt. Ez vonatkozik a személyügyi kérdésekre, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, valamint az etikus magatartásra a teljes értékláncban.

G – Vállalatirányítási pillér

A fenntarthatóság azonban nem csak környezeti, vagy társadalmi szempontú lehet, a vállalat vezetése, a belső struktúrák és folyamatok mind kiemelt szerepet játszanak a „zölddé” válás során. A vállalatirányítási pillér tehát magába foglalja a vezetés által képviselt irányítási szempontokat, a korrupcióellenes fellépést, valamint az etikus üzleti kultúrát.

Az ESG fenntarthatósági jelentés

egységes, szabványosított/standardizált módszereken alapul

mérhető és pontos adatokat tartalmaz

tudományos alapú bizonyítékokon nyugszik, így ellenőrizhető

külső felek számára is értelmezhető

Kiknek kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni?

A 2023.01.05. napján hatályba lépett fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) jelentősen kiterjesztette azon vállalatok körét, akiknek kötelező fenntarthatóságukról jelentést közzétenni.

A CSRD a korábban hatályos nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet (NFRD) váltotta, amelyet a magyar számviteli törvény is már tartalmazott, azonban nagyon megengedő volt és nem érte el a kitűzött célt. A CSRD része az Európai Zöld Megállapodásba foglalt célok elérésének és sokkal szigorúbb alapokra helyezte a vállalati fenntarthatósággal szembeni elvárásokat.

Az EU 27 tagállamnak legkésőbb a CSRD hatályba lépését követő 18 hónapban át kell ültetnie az irányelvet a nemzeti jogba.

A CSRD-t 2024. január 1. napjától kell alkalmaznia a korábban NFRD hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 fő alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak.

A CSRD értelmében a jelentéstétel 2025. január 01. napjától az NFRD hatálya alá eddig nem tartozott azon tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatoknak is kötelező, akik az alábbi 3 kritérium közül kettőnek megfelelnek:

mérlegfőösszeg > 25 millió EUR

árbevétel > 50 millió EUR

foglalkoztatottak száma > 250 fő

2026. január 01. napjától a tőzsdén jegyzett KKV-k és egyéb vállalatok esetében is meg kell kezdeni az CSRD alkalmazását ugyanakkor a KKV-t 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazását, amennyiben azt indokolni tudják.

A nem EU-s vállalatoknak – bizonyos feltétek teljesülése esetén – pedig 2028. január 01. napjától kötelező alkalmazni a CSRD előírásait.

A fenntarthatósági információkat a vállalatoknak a vezetőségi beszámolójuk részeként kell közzé tenni, így az érdekeltek számára integrált képet kaphatnak a vállalat ESG tényezőkre gyakorolt hatásáról és teljesítményéről.

A nyilvánosságra hozott fenntarthatósági információknak múltbeli teljesítményre vonatkozó adatokat, továbbá előretekintő, valamint minőségi és mennyiségi információkat is magukba kell foglalniuk. Tükrözniük kell továbbá a vállalat rövid, közép- és hosszú távú céljait és a vállalat teljes (up- és downstream) értékeláncát is.

Miért ajánlott a kötelezettek körébe nem tartozó cégeknek is fenntarthatósági jelentést készíteni?

Nem nyugodhatnak meg azon vállalatok sem, akik ezen feltételek szerint nem tartoznak a kötelezettek körébe. A kötelezetteken túl ugyanis a vállalati fenntarthatóság a KKV-k működésébe is begyűrűzhet – még ha nem is olyan szigorú formai és tartalmi elvásárok mellett, mint a nagyvállalatok esetében -, és az a vállalat, aki egyáltalán nem foglalkozik a fenntarthatósággal, komoly kockázatoknak teszi ki magát.

Jogi és megfelelőségi kockázat

Azon KKV-k esetében, akik a jelentéstételre kötelezett nagyvállalatoknak az értékláncába tartoznak – például beszállítóik – elvárás lesz bizonyos szinten foglalkozni a fenntarthatósággal, ugyanis a kötelezett vállalatok számára a szabályzók előírják, hogy a teljes értékláncukra vonatkozóan jelentsék a fenntarthatósági adatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy azok a KKV-k, akik nem foglalkoznak a vállalati fenntarthatósági kérdésekkel, nem fognak megfelelni bizonyos partnereik elvárásainak, így könnyen elveszíthetik beszállítói státuszukat a nagyvállalatoknál.

Finanszírozási kockázat

A banki hitelezésben szintén megjelenik a fenntarthatóság kérdése. Várhatóan kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók kialakításával fogják ösztönözni az egyébként nem kötelezett cégeket arra, hogy önkéntes alapon építsék be a fenntarthatóságok a stratégiájukba és ezt valamilyen jelentés formájában igazolni is tudják. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, komoly hátrányba kerülhet azon versenytársakkal szemben, akiknek van fenntarthatósági stratégiája és így kedvezőbb feltételekkel juthat forrásokhoz.

A banki hitelezéshez hasonlóan az EU-s források elosztásában is jelentős szerepet kap a fenntarthatóság. A fenntarthatósági stratégia és jelentés a KKV-k számára kiírt pályázatok esetében megjelenhet kötelező elvárásként, vagy többlet pontot érő tényezőként építhetik be a felhívásba.

Reputációs kockázat

A fentieken túl a fogyasztói preferenciákban is megjelenik a fenntarthatóság, ami azt jelenti, hogy egyre több vevőnek szempont, hogy olyan cégtől vásároljon, aki törekszik a fenntarthatóságért és szerepet vállal például a klímavédelem területén. Jelentős verseny várható az azonos iparágban tevékenykedő cégek között és nyertesként az jöhet ki, aki megfelel a szubjektív fogyasztói elvárásoknak is.

Miért lényeges egy vállalat ESG teljesítménye?

Azon túl, hogy a CSRD rendelet kibővítette az ESG jelentéstételre kötelezettek körét, számtalan külső nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy foglalkozzanak a fenntarthatóság kérdésével. A gazdaság jelenlegi alakulása és iránya egyértelműen igazolja azt a hipotézist, miszerint a jövőben az a vállalat tud sikeres lenni, amely a fenntartható működést integrálja a stratégiájába.

A fenntarthatósági stratégia fókuszában a hosszú távú stabilitás, versenyképesség megtartás és ellenálló képesség áll, szemben a rövid távú profitmaximalizálással.

Az ESG szempontoknak a vállalati működésbe való integrálása egyre nagyobb jelentőséget kap a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben és nagy hatással van a vállalatok versenyképességére.

Célunk, hogy tanácsadóként támogassuk a vállalat vezetését abban, hogy a cég gazdálkodását fenntarthatóbbá tegyék, megfeleljenek a külső elvárásoknak, így stabilizálják versenyképességüket és hosszú távon képesek legyenek értéket teremteni.

Mi határozza meg, hogy miről és hogyan jelentsen egy vállalat?

Egységes szabványrendszer

A CSRD rendelet kidolgozásával egyidőben megkezdődött a jelentéstétel standardizálása is. Az EFRAG (European Corporate Reporting Lab) által kidolgozott ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványrendszer célja a CSRD követelmények gyakorlatba való átültetése.

Ezt megelőzően is léteztek standardok, azonban ezeket önkéntes alapon lehetett alkalmazni, nem volt sem formai, sem tartalmi előírás, ami nem tette lehetővé a vállalatok fenntarthatósági szempontú összehasonlíthatóságát. A legfontosabb ilyen szabványrendszer a GRI keretrendszer – a témával komolyan foglalkozó vállalatok eszerint jelentettek -, amelynek a megalkotói jelenleg is kiemelt szerepet játszanak az ESRS szabványok kidolgozásában.

A standardizálás célja, hogy a vállalatok összehasonlíthatók legyenek az ESG teljesítményük alapján mind a piaci szereplők, mind pedig a fogyasztók számára.

Az ESRS szabványrendszer első csomagját az EU 2023.07.31. napján fogadta el, amely jelenleg az alábbi 12 db standardot tartalmazza:

2 db Átfogó, általános jelentéstételi standard (ESRS 1- 2)

10 db Téma-specifikus jelentéstételi standard (ESRS E1-E5; S1-S4; G1)

Külső hitelesítés

Fontos változás, hogy a jövőben kötelező lesz a jelentések auditálása független, megfelelő képesítéssel rendelkező szakértő által, eleinte korlátozott, később pedig már kellő bizonyossági szinten.

Az auditálásra vonatkozó elvárás a jelentéstétel minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében került bele a szabályzóba. Ennek értelmében a fenntarthatósági területen szakképesítéssel rendelkező könyvvizsgálónak, vagy egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatónak korlátozott szintű bizonyosságot kell adnia a vállalat fenntarthatóságra vonatkozóan jelentett információkról.

Transzparencia

A CSRD irányelv alapján a fenntarthatósági jelentésnek összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie. Ennek egyik eleme a digitális címkézés használata a könnyebb kereshetőség és gépi olvashatóság érdekében.

Kettős lényegesség

A fenntarthatósági stratégia kialakításának egyik kezdeti eleme a lényegességi elemzés. Minden vállalat esetében más számít lényegesnek, a cél pedig az, hogy a vállalat arról jelentsen, ami valóban lényeges a működése szempontjából.

A CSRD rendelet egyik kiemelt pillére a kettős lényegesség (double materiality), amely a vállalkozás emberekre és környezetre gyakorolt lényeges hatásait (fenntarthatósági hatás), valamint a fenntarthatósági kérdések vállalati teljesítményre gyakorolt (vissza)hatásait (pénzügyi hatás) köti össze.

Cél, hogy a vállalatok megfelelő információt szolgáltassanak az érdekeltek számára egyrészt a fenntarthatósági kérdésekkel összefüggésbe hozható működési kockázatokról és lehetőségekről (outside-in), valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról (inside-out).

A precízen kidolgozott lényegességi elemzés elősegíti a fenntarthatósági témák prioritásának meghatározását, a célok eléréséhez szükséges költségvetés racionalizálását az erőforrások célzott felhasználása mentén, továbbá növeli az így készült jelentés informatív és interaktív jellegét, valamint hitelességét és nem utolsó sorban segít elkerülni a greenwashing jelenséget és az abból fakadó negatív hírnév kockázatát.

A CSRD tehát nem csak arra fókuszál, hogy mi a legjobb a társadalom és a környezet számára, hanem kiemelten kezeli azt is, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve a vállalatok és milyen lehetőségek rejlenek a fenntarthatósággal kapcsolatos témák révén.

Vállalati fenntarthatóság EU-s szabályozása

A legfontosabb irányelv a már említett CSRD, illetve a rendeleten alapuló ESRS jelentéstételi szabványrendszer. Azonban a szabályzók, rendeletek, irányelvek ennél lényegesen szerteágazóbbak.

Az egyik legfontosabb az EU Taxonómia rendelet, amely zöld taxonómiaként is ismert. A fenntarthatósági jelentésben közzé tett információknak összhangban kell lenniük a taxonómiában kifejtett EU-s szintű osztályozási rendszerrel. A rendelet tehát jelenleg a környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető tevékenységeket szabályozza, de készül ugyanezen mintára a társadalmi és vállalatirányítási taxonómia rendelet is.

Szintén fontos szabályzó a GHG Protocol, ami kifejezetten az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mérésére ad útmutatót 3 szinten (Scope 1-2-3).

ESG szabályozás Magyarországon

Az egyelőre EU-s szintű irányelveket a tagállamoknak meghatározott időn belül át kell ültetnie a nemzeti jogba. A CSRD esetében erre 18 hónap áll rendelkezésre.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2023. október 31. napján tette közzé, hogy társadalmi vitára bocsájtja a nemzeti ESG keretrendszerről, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvényjavaslatot. A minisztériumi közlemény szerint tehát hamarosan érkezik a hazai jogrendszerbe is az ESG-törvény.

5x6i6bTYBRtGPWmJz7UtyA1ZQUnJGUihFsX_t1fq1-c

Az ESG szempontokon alapuló törvényjavaslat az elmúlt időszakban az Európai Unió által alkotott jogszabályokra épül, amelyek célja a standardizált környezetvédelmi, társadalmi és szociális szempontokat érvényesíteni a hazai gazdaságban.

Látható tehát, hogy a vállalatokkal szemben támasztott fenntarthatósági követelmények rendkívül szerteágazóak, ezért az ESG fókuszú szemléletváltás és stratégiaalkotás összetett feladat és holisztikus megközelítést igényel.

Milyen szolgáltatást nyújtunk ESG tanácsadóként?

A cégeknek már most el kell kezdeniük a felkészülést a fenntarthatósági irányelvek hazai jogrendszerbe történő átültetésére. Fontos, hogy a vállalati fenntarthatósági követelményeket megismerjék és integrálni tudják a vállalat stratégiájába és a belső kontroll rendszerükbe. Tanácsadóként fenntarthatóság útvesztőjében segítünk eligazodni ügyfeleink számára.

A vállalatoknak azt kell elsődlegesen átgondolniuk, hogy miként azonosítják, majd gyűjtik össze a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, hogyan dolgozzák ki az erre épülő teljesítménymutatókat, milyen módon alakítják ki a belső szabályzatokat és építik bele a fenntarthatóságot a stratégiájukba, milyen célokat tűznek ki és hogyan kezelik az ESG kockázatokat.

Az ESG tanácsadás az alábbi folyamatokra fókuszál, amelyek általában jelentik az ESG stratégia kialakítását és a cselekvési terv elkészítését:

Állapotfelmérés

Lényegességi elemzés

Érdekelt felek meghatározása és bevonása a folyamatba

Felelősségi körök meghatározása

A működés és a folyamatok fenntarthatósági aspektusú felülvizsgálata

Teljesítménymutatók (KPI-ok) meghatározása

Mutatószámok mérése és adatkezelés

Fenntarthatósági jelentés elkészítése

A vállalati fenntarthatóság jelentős kihívás a vállalatra nézve és nem csak egy kijelölt divíziót, hanem az egész vállalatot érinti. Az ESG stratégia célja, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon a várható kockázatokhoz, fel tudjon készülni azok kezelésére és előnyre tegyen szert a fenntarthatóságban rejlő lehetőségek kiaknázásával.

A kötelezettek körében az ESG tanácsadás, vagy fenntarthatósági menedzsment célja továbbá, hogy a vállalatok minél magasabb ESG ratinget érjenek el a különböző minősítőknél (pl.: MSCI, Sustainalytics, ISS, Bloomberg, Thomson Reuters) , a pontszámukat pedig meghatározott stratégia mentén növelni tudják, mivel a vállalat ESG teljesítménye egyre fontosabb szerepet játszik.

EFPA Tanúsítvánnyal rendelkező, regisztrált ESG tanácsadóként célunk, hogy szakmai tudásunkkal és a vállalati fenntarthatóság iránti személyes elköteleződésünkkel segítsük ügyfeleinket, hogy a vállalatukat fenntartható pályára tegyék, ezzel ellenállóvá téve a kockázatoknak és értéket teremtve a fenntarthatóságban rejlő lehetőség kihasználásával.