Due Diligence pénzügyi átvilágítás
Due diligence átvilágítás, azaz
„Kellő alapossággal történő
áttekintés” azt a folyamatot
jelenti, amelynek során egy
vállalat átvizsgálására kerül sor. A
pénzügyi átvilágítás
eredményeként a szakértők
azonosítani tudják az esetleges
kockázatokat és tanácsot tudnak
adni a tulajdonosnak a
problémák megoldására,
ellensúlyozására.
A cégátvilágítás egy vállalat
pénzügyi és üzleti
dokumentumainak a vizsgálatát
jelenti abból a célból, hogy az
érdekelt felek (stakeholderek)
részére megállapítható legyen
a vállalat aktuális helyzete,
valamint hogy a céggel
kapcsolatos információk,
állítások megfelelnek-e a
valóságnak.
Due diligence átvilágításra több
okból is sor kerülhet:
I. Legjellemzőbb esetei cég adás-vétel, akvizíció, üzletrészvásárlás, vagy éppen
menedzsment váltás, amikor igény merül fel arra, hogy egy átfogó képet kapjunk a cég
pénzügyi helyzetéről, működéséről, esetleges kockázatokról.
II. A cégátvilágításnak helye lehet akkor is, ha annak tulajdonosa, vezetősége egy
külső, független szakértő szemével kívánja felmérni és megismerni a vállalkozás
aktuális helyzetét akár komplexen, akár 1-1 területet érintően.
III. A vállalat különböző
divízióinak a pénzügyi
vizsgálata képet adhat azok
hatékonyságáról és
eredményességéről, feltárhatja a
nem hatékonyan működő
területeket, amelyek
átszervezése, vagy
megszüntetése (portfólió
tisztítás) akár már rövid távon is
növelni tudja a vállalat
eredményességét, értéket
teremtve a tulajdonosok
számára.
IV. Egy jelentősebb üzleti
döntés (beruházást,
tőkebevonás, befektetés –
PE/VC) meghozatala előtt
nagyon fontos, hogy már annak
előkészítő fázisában
megbízható és pontos
információkkal rendelkezzünk
az érintett vállalkozás aktuális
helyzetéről és az esetlegesen
abban rejlő kockázatokról.
V. A vállalat működését meghatározó beszállító kör jelentős kockázatot hordoz magában. Egy rosszul megválasztott beszállító súlyos
pénzügyi károkat okozhat, gondoljunk csak a helytelen teljesítésre, vagy a teljesítés elmaradására, amely inputok jelentős hatással vannak a
vállalat output-jára. Ennek megelőzése érdekében ajánlott egy új beszállító kiválasztását megelőzően a partnercég átvilágítása,
kockázatelemzése.
Ha a felsorolt különböző
tranzakciókat végrehajtása az
érintett vállalat átvilágítása
nélkül történik meg, akkor a
döntéshozó kiteszi magát a
rejtett kötelezettségek és
elégtelen pénzügyi helyzet
veszélyeinek, illetve egyéb
kockázatoknak.
Egy cég due diligence
átvilágításának a pénzügyei elemzés
mellett az alábbi területei is lehetnek:
Gyakran előforduló probléma a
foglalkoztatással kapcsolatos
közterhek téves számítása,
adminisztrációs hibák, amelynek
racionalizálásával egyrészt
csökkenthetők a költségek, másrészt
elkerülhetők az esetleges hatósági
bírságok.
Vállaljuk cégek teljeskörű átvilágítását elsősorban pénzügyi és gazdasági szempontból, igény esetén akár más aspektusból is, javaslatokkal
elősegítve a vállalkozás versenyképességének, ellenállóképességének és eredményességének növelését. Tevékenységünk kiterjed gazdasági és pénzügyi elemzések elkészítésére és értékelésére,
kockázati tényezők feltárására, javaslatok megfogalmazására.
Egy cég átvilágítása általában
átfogó jellegű, de olyan is
előfordulhat, hogy az átvilágítás
csak 1-1 részterületet érint, az
ügyfél igényének és a vizsgálat
céljának függvényében. A vizsgálatot kérő határozza
meg, hogy pontosan milyen célú,
jellegű és mélységű átvilágításra
van szüksége, milyen területeket
érintsen a vizsgálat (pl.: komplex
cégátvilágítás, vagy csak a
vállalat likviditásának áttekintése
a cél).
A pénzügyi átvilágítás során
elsősorban a historikus
pénzügyi adatokat elemezzük
több évre visszamenőleg, amely
alapján teljes képet kapunk a
vállalat múltbeli gazdálkodási
teljesítményéről, pénzügyi
állapotáról, esetleges trendjeiről,
vagy kiugró szélsőértékekről és
amennyiben indokolt, úgy azok
hátterét is megvizsgáljuk. A
vállalat komplex pénzügyi
elemzése kiterjed egyrészt a
mérleg, eredménykimutatás és
cash-flow elemzésre, másrészt
pénzügyi mutatók elemzésére,
így különösen a tőkeszerkezetre,
eszközszerkezetre, likviditásra,
illetve profitabilitásra.
Amennyiben a vállalat
rendelkezik üzleti tervvel a
jövőre nézve, úgy az elemzés
kitérhet az abban foglalt
pénzügyi előrejelzések
realitására, megalapozottságára,
valamint teljesíthetőségére.
Az első konzultáció célja,
hogy felmérjük az ügyfél igényeit,
céljait, azok alapján javaslatot
tegyünk a vizsgálati területekre, majd
közösen, célzottan határozzuk meg az
átvilágítás tárgyát. Az átvilágítás céljának meghatározását követően kerülhet sor a vizsgálathoz szükséges adatok összeállítására. Az adatok összegyűjtése két módon történhet:
Egy-egy javaslat a folyamatok szabályozására, racionalizálására is irányulhat, azonban az átvilágítás célja lehet csupán az is, hogy átfogó
képet adjon a cég jelenlegi helyzetéről, átláthatóbbá tegye a vállalkozást, ezáltal felismerhetőek legyenek azok a területek, amelynek
átstrukturálása szükséges lehet akár költségmegtakarítás, hatékonyság fokozása, akár jövedelmezőség növelés érdekében.
A cégátvilágítás érintheti a
társaság jogi helyzetét is,
amelynek vizsgálatát kiváló
ügyvéd partnereink révén
szintén be tudunk építeni
vizsgálati programunkba. A
folyamatban lévő perek, jogviták
értékelése kiemelten fontos
lehet, különösen egy esetleges
pervesztesség esetén a
vállalkozást terhelő
kötelezettségek tekintetében.
A kellő alapossággal elvégzett
átvilágítás során a kockázatot
jelentő hibák, hiányosságok
időben felismerhetőek, amelyre
történő reagálással elkerülhető,
hogy a vállalkozást felesleges
kiadások, költségek, esetleges
bírságok, vagy más fizetési
kötelezettségek sújtsák.
Amennyiben az elemzés célja a
cég értékének a megállapítása,
úgy tekintse
meg vállalatértékelési szolgáltatásunkat.
Beruházás megtérülési elemzés
Tulajdonosi döntéstámogatás
Amikor egy vállalat beruházást tervez a fő kérdés mindig az, hogy „megéri-e”, megtérül-e a beruházás és ha igen, akkor mennyi idő
alatt? Ennek a kérdésnek a pontos megválaszolása elengedhetetlen a felelőségteljes döntéshozatalhoz.
Egy beruházás megtérülésének időtartama meghatározható statikus mutatószámok és dinamikus mutatószámok alapján. A két
mutatószám között a leglényegesebb különbség az, hogy a dinamikus megtérülési mutató figyelembe veszi a pénz időértékét, ezért
pénzügyi szempontból hitelesebbnek tekinthető, mint egy statikus mutatószám.
Statikus mutatóként alkalmazható a számvitel szerinti belső megtérülés (ARR), illetve a statikus megtérülési idő (MI).
Dinamikus mutatók alkalmazása esetén a
befektetés akkor valósítható meg, ha
A reálopció-elmélet alkalmazható egy beruházás mélyebb értékelésére. A reálopció
gyakorlatilag olyan beruházást jelent, amely
lehetőséget ad a jövőbeli eseményekre való
reagálásra. Ennek különösen a gyorsan
változó iparágakban van jelentősége, ahol a
rugalmasság az eredményesség egyik
alapfeltétele. A reálopció az üzleti
döntésekben rejlő bizonytalanságot, mint
kockázatot lehetőségként értelmezi.
A bizonytalan tényezővel kapcsolatos
további információk alapján a szakirodalom
megkülönböztet többféle reálopciót:
A beruházás megtérülési elemzés azonban
nem csupán mutatószámokból áll. A
projektnek komplexen tartalmaznia kell a
beruházás költségvetését, a
megvalósításhoz szükséges forrásokat és a
finanszírozást, a beruházástól elvárt
eredmény levezetését és a működés során
felmerülő többlet operációs költségeket.
A megtérülési mutatók számítását tehát minden esetben egy komplex pénzügyi elemzés előzi meg, azonban a munka itt még nem ér véget.
A projekt következő szakaszában kerül sor a
kockázatelemzésre és szcenárió analízisre,
amely azt hivatott bemutatni a tulajdonosok
számára, hogy az előzetesen levezetett,
reálisnak tekinthető forgatókönyvtől
eltérően pesszimista, illetve optimista
szcenárió esetében miként alakulnak a
megtérülési mutatók.
A szcenárió-analízis azt vizsgálja, hogy az egyes paraméterek egységnyi változása miként hat a beruházás megtérülésére, tehát mennyire tekinthető kockázatosnak a beruházás.
A beruházás megtérülési elemzésünk tehát
döntéstámogató tanulmányként szolgálja
a cég érdekeit, amely projekt során
szorosan együttműködünk az ügyfelünkkel,
hogy a kapott elemzés a lehető
legpontosabban mutassa be a beruházás
várható eredményét, képet adjon arról, hogy
a beruházás képes-e értéket teremteni,
tehát a tulajdonos megalapozott döntést
tudjon hozni a beruházás megvalósításáról,
vagy elvetéséről.